Mária, jó tanács Anyja (lat. Mater boni consilii): 1. Mária megszólítása, invokáció a →lorettói litániában. - 2. Ünnepe: ápr. 26. A legenda szerint 1467: a tör-ök Skodrát (Albánia) ostromolták, s a város lakossága, főként 2 nemes család feje, Giorgio és Szlavi, minden erejüket latba vetették, hogy a tp-uk falán tisztelt ún. Paradicsomi Mária freskó képét megmentsék. A kép levált a falról, s ismeretlen utakon éjjel és nappal lángoszlopként vonult a 2 nemes előtt, akik végül IV. 25: a Róma közelében lévő Genazzano ~ról nev. ágostonos tp-ában találták rá. Itt a kegyképet azóta is Mater Boni Consilii címen tisztelik. Számos csoda fűződött hozzá. 1727: a genazzanói egyhm. engedélyt kapott a kép átvitele napjának megünneplésére. VI. Pius p. (ur. 1775-99) 1789: az ünnepet áttette IV. 26-ra, hogy ne ütközzék Szt Márk napjával, s kiterjesztette az egész ágostonos rendre. Az idők folyamán több itáliai egyhm. átvette. - 3. Kegykép: Mária és a gyermek Jézus arca egymáshoz símul (→Eleusza), mindkettőjük fejét →szivárvány koronázza, ami a béke és az egyetértés jelképe (alapjuk a jó tanács iránti engedelmesség). A kegykép mo-i filiációja a pozsony-virágvölgyi Nagyboldogasszony-plébtp-ban. Ennek másolata a soproni Szt György-tp. ~-kpnájában →Dorfmeister István műve. Ezen a ~-kép sötét, viharos táj fölött lebeg, s írástekercsen „Verstummen müssen falsche Lehr”, 'A hamis tanításnak el kell némulnia' fölirat a kegykép jelentésének átvitt értelmére utal: Mária az eszmék útvesztőiben is utat mutat anyai jótanácsaival. - Kultusztört. jelentőségű emlékei még a budai ferences (egykor ágostonos), a lékai ágostonos tp., az alpári plébtp. Az egri szem. lépcsőházában függ Antoine Rosier-től egy olyan változata, melyen az eredetlegenda szereplőit is ábrázolták. A budai Szt Ferenc sebei-tp. sekrestyéjében is látható. **

Radó II:1357. - Szilárdfy 1994:25.